Még életemben nem tanultam ilyen formában! Tudtam, hogy mit jelent, de a gyakorlatát nem ismertem. Olyan ez, mint a levelező oktatás, csak a modern technikát alkalmazza. Az ember nagyobb részt magára van utalva, van segítség, sokféle, de az ismeretek elsajátításában főszereplő a "magántanulás". Már csak azért is, mert nem egyforma előképzettségű a hallgatóság. (Még jó, hogy nem volt "felvételi vizsga", mert akkor én bizonyára most nem írnám ezt a bejegyzést.) A tematikán végignézve azt tudom mondani, hogy néhányról már hallottam, de nem tekinthettem ismerősnek egyiket sem. Most már mind a "barátaim", mert addig néztem, hallgattam a róluk szóló tananyagot, amíg mindenre rá nem jöttem.
Az ismeretek megszerzése igazán kemény munkát igényelt. Az első hét a Diigo-val és a Blog-gal "emberpróbáló" volt. Olyan igazi andalítós korszakra nem nagyon emlékszem, de hát végül is az ismereteimet akartam gyarapítani és ennek ez a tanfolyam tökéletesen megfelelt. Megismertem a Google szolgáltatásait, eszköztárát, az RSS-t, az iGoogle-t (na, ez a két utóbbi volt az igazi "kínai", még csak nem is hallottam róluk sohasem). A feladatok megoldása során mindezek használatát is gyakorolni kellett. A szöveges információ, ami minden téma elején megtalálható volt, a lépésről-lépésre mindent megmutató videókkal együtt megadta a kellő alapot ahhoz, hogy akit a téma érdekel, az majd tudjon sikerrel próbálkozni a többi lehetőséggel is. Már az is egyféle tudás, ha azt tudod, hogy hova "kattinthatsz" az ismeretekért.
Amit megtanultam, remélem nem fogom elfelejteni teljesen. A tanfolyami feladatként megszerkesztett iGoogle oldalaim, a Naptáram, a Blogom megmaradnak. Remélem, hogy a Statisztikus Asztaltársaság is működni fog a jövőben, most nem igen volt időm velük foglalkozni. Még a Diigo sem mostoha gyerek, az anyaggyűjtéshez, gondolom, hasznos segítségemre lesz. A Picasaweb használatát biztosan nem fogom elfelejteni, mert még jónéhány albumot létrehozok. A tanultakra lassanként rakódik még ez-az, és hátha lesz folytatása is ennek a kurzusnak.
A csoportos feladat annyiból volt hasznos, hogy "elő kellett venni" mindent, amit tanultunk ahhoz, hogy közösen szerkeszteni tudjunk. Mert én elsőre ezek mellett az infók mellett csak úgy elsiklottam, de most aztán alaposan megtanultam. Napról-napra rájöttem valamire, amit kipróbálhattam és örültem, ha sikerült. Hát igen, ehhez idő kellett, ami véges. Viszont közös blogot - legalábbis így, feladatszinten - nem lehet olyképpen csinálni, hogy mindenki azt tesz, amit akar. Kell valami rendszer, némely dologban meg kell egyezni. Elsősorban, hogy ki milyen eszközöket használ, hogy a tanultakat minél teljesebb körben bemutathassuk. Biztosan lesz csoport, ahol ebben mindenki partner, aki végig kitart. Alapértelmezésben a blog létrehozója tud mindent szerkeszteni, de én úgy gondolom, hogy "vizsgafeladatként" azt a lehetőséget, hogy ne csak "szerző", hanem "adminisztrátor" legyen, mindenkinek meg kell adni. Csak nem szabad visszaélni vele.
Köszönök mindent, a megszerzett tudást, a biztatást, a türelmet.
Az ismeretek megszerzése igazán kemény munkát igényelt. Az első hét a Diigo-val és a Blog-gal "emberpróbáló" volt. Olyan igazi andalítós korszakra nem nagyon emlékszem, de hát végül is az ismereteimet akartam gyarapítani és ennek ez a tanfolyam tökéletesen megfelelt. Megismertem a Google szolgáltatásait, eszköztárát, az RSS-t, az iGoogle-t (na, ez a két utóbbi volt az igazi "kínai", még csak nem is hallottam róluk sohasem). A feladatok megoldása során mindezek használatát is gyakorolni kellett. A szöveges információ, ami minden téma elején megtalálható volt, a lépésről-lépésre mindent megmutató videókkal együtt megadta a kellő alapot ahhoz, hogy akit a téma érdekel, az majd tudjon sikerrel próbálkozni a többi lehetőséggel is. Már az is egyféle tudás, ha azt tudod, hogy hova "kattinthatsz" az ismeretekért.
Amit megtanultam, remélem nem fogom elfelejteni teljesen. A tanfolyami feladatként megszerkesztett iGoogle oldalaim, a Naptáram, a Blogom megmaradnak. Remélem, hogy a Statisztikus Asztaltársaság is működni fog a jövőben, most nem igen volt időm velük foglalkozni. Még a Diigo sem mostoha gyerek, az anyaggyűjtéshez, gondolom, hasznos segítségemre lesz. A Picasaweb használatát biztosan nem fogom elfelejteni, mert még jónéhány albumot létrehozok. A tanultakra lassanként rakódik még ez-az, és hátha lesz folytatása is ennek a kurzusnak.
A csoportos feladat annyiból volt hasznos, hogy "elő kellett venni" mindent, amit tanultunk ahhoz, hogy közösen szerkeszteni tudjunk. Mert én elsőre ezek mellett az infók mellett csak úgy elsiklottam, de most aztán alaposan megtanultam. Napról-napra rájöttem valamire, amit kipróbálhattam és örültem, ha sikerült. Hát igen, ehhez idő kellett, ami véges. Viszont közös blogot - legalábbis így, feladatszinten - nem lehet olyképpen csinálni, hogy mindenki azt tesz, amit akar. Kell valami rendszer, némely dologban meg kell egyezni. Elsősorban, hogy ki milyen eszközöket használ, hogy a tanultakat minél teljesebb körben bemutathassuk. Biztosan lesz csoport, ahol ebben mindenki partner, aki végig kitart. Alapértelmezésben a blog létrehozója tud mindent szerkeszteni, de én úgy gondolom, hogy "vizsgafeladatként" azt a lehetőséget, hogy ne csak "szerző", hanem "adminisztrátor" legyen, mindenkinek meg kell adni. Csak nem szabad visszaélni vele.
Köszönök mindent, a megszerzett tudást, a biztatást, a türelmet.
